Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de én nagyon fel tudok háborodni azon, amikor valaki valótlant állít olyanról, amit ismernie kellene. Ma beleakadtam egy cikkbe Norvégiáról, amit egy 8 ÉVE itt élő hölgy írt… Vessézzük ki!
 
 
Mindig megörülök, amikor az egyik népszerű közösségi honlapon éppen egy Norvégiában élő magyar ír az életéről, tapasztalatairól. Olvasok pozitívat és negatívat egyaránt, de még eddig senkinél nem csapta így ki a biztosítékot semmi, mint ma.
A hölgy Lillesandban él, Magyarországon szeretett bele egy norvég férfibe, akivel nevelik 3 gyerkőcüket és ahhoz képest, hogy csak 24 km-re lakik, mintha nem is ugyanarról a helyről írna.
 
 

 

Na én mondjuk már az első kérdésre adott válaszánál megakadtam, hogy mi köze van a gazdasági kihívásoknak, a vendégmunkásoknak és a nyelvtanulásnak a „Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?” kérdéshez. De úgy voltam vele, hogy lényegtelen most ezen rágódni. Biztos valamit félreolvasott, mert az előtte lévő dolgot korrektek.

 
Aztán a harmadik kérdéstől már le is estem a székről döbbenetemben. Biztos egy országban lakunk? A kérdés a következő volt: Mi hiányzik Magyarországról? a válasz:
 
„…Azonkívül a jó minőségű élelmiszerek nagyon hiányoznak. Bár a tejtermékek fantasztikusak itt Norvégiában, a zöldség, gyümölcs azonban nem sok napot lát, mielőtt megjelenik a boltokban, s az áruk három-négyszerese az európainak. A hús kilója 150-250 norvég korona (4350-7250 forint) is lehet. Hiányzik, hogy otthon egy átlagos család is beülhet egy cukrászdába, s nem megy rá 400-500 norvég korona (11 600-14 500 forint) egy-egy sütire, kávéra és üdítőre. Hiányzik, hogy nem mehetek színházba, mint otthon, vagy moziba. Hiányzik a fodrász - itt egy melír, mosás, vágás minimum 1000 korona (29 000 forint) egy nőnek. A kozmetikusról nem is beszélve. Háromgyerekes családként nem sok fizetendő szabadidős foglalkozást végzünk, annak ellenére, hogy a férjemnek köszönhetően átlagos anyagiakkal rendelkezünk.”
 
ÁÁÁÁÁ tiszta agyrém… 1.) jó minőségű ételek hiányoznak??? Azért is zárták be a Lidl-t, mert a norvég nem érezte elég jónak a külföldről importált „márkákat” és a hazai termékeit sokkal többre tartja (azaz egészségesebbnek és amúgy a hazai piac virágozzon). 2.) Gyümölcsök: Norvégia Európa északi féltekén fekszik, a Skandináv-félszigeten. Tehát lehetetlen az – már csak a földrajzi elhelyezkedéséből is adódóan, nem hogy a természeti adottságai miatt – hogy a banán meg ananász és társaik (amiket trópusi gyümölcsöknek nevezünk pont azért, mert a délebbre fekvő tájakon termesztik őket.- jééé) megteremjenek ezen a vidéken. Még Magyarországon sem termesztik… Ergó importból, azaz behozatalból kerülnek be az országba. - Vagy tévedek, és hirtelen átálltunk volna az egzotikus gyümölcstermesztésre? - Vagyis azért zöldek, hogy még véletlenül se legyenek túlérettek, amikor forgalomba kerülnek (ki az üzletbe a többi közé). Amúgy meg otthon a jóóó melegen, 1-2 napon belül beérik. 3.) Árakról: minden üzletben más és más árak találhatóak, akárcsak otthon. Itt is vannak akciók, nem is rosszak. És jó lenne, ha már megtanulnánk emberek, hogy ne csak dobálozzunk a számokkal, meg 30-cal szorozgassunk, hanem vegyünk figyelembe azt is, hogy a minimum órabér NETTÓ (ennyit kell kézhez kapnod) 100 NOK alá nem mehet senkinek! Azaz ha már szorozgatunk, akkor 3000 forintot meg kell keresni óránkét… és napi 7 és fél órát (ez a szabvány teljes munkaidő, és nem a fekete melózásra gondolok) lemelózik az ember, ha norvég, ha nem. Na akkor, ha jól számolom az 22.500 HUF (=750 NOK) naponta… Így már kicsit másabb, nem igaz?
 
 

A 2-vel következő kérdés (Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva?) válaszaként az olvasó képébe tolt számhalmaznál már nem is voltam meglepődve. Tehát, még ha igazak is, akkor is, számomra döbbenet, hogy egy 15 perces masszázst hogyan lehet összerakni egy villanyszerelő egy órai fizetségével és a krumpli árakkal. A masszázs mióta lételeme egy egyszerű, hétköznapi embernek?! Szerintem teljesen luxus dolog és nélküle is lehet élni. A kiló kenyér meg 30-50 NOK? Hol? Én még 30 koronánál drágább kenyeret nem láttam. Ja vagy az Ultrában? Oda csak gazdagoknak ajánlatos bemenni, mert az 75 dekás barna kenyér (amit magadnak akár fel is szeletelhetsz az üzletben és ingyenes! – ha már ennyire anyagiaskodunk) 5 korona, az fél kilós fehér kenyér pedig 6 korona  a REMA 1000. Lehet fiatal korom ellenére, tőlem kellene tanulnia a kedves hölgynek?

Az óvoda átlag 2 500 korona (72 500 forint), ha egyáltalán bejut az ember gyermeke. Nagycsaládos kategória és kedvezmény nincs.”
 
Igen óvoda, nagyon érdekes téma. A norvégok azt vallják, hogy mivel az iskola 6 éves korban kezdődik és az első osztályban játékos tanulás van - ami szinte a magyar ovinak felel meg  - totál luxus, hogy a gyerek oviba járjon, kivéve, ha mindkét szülő dolgozik. Akkor ugye szükség van rá. De akkor meg viszont 2 fizu, dupla annyi pénz. Nem kell nyafogni, hogy drága, maradjon otthon a kedves anyuka, vigyázzon a kicsi gyermekre és legyen együtt vele. Végülis az államnak ez lenne a célja. Kedvezményről meg annyi, hogy ha a családban egy felnőtt dolgozik, akkor az ovi ad pici kedvezményt, mert csak egy ember a családfenntartó. Legalábbis itt, Kristiansandban.
 
„Se óvodában, se iskolában nincs főtt étel, reggelit vinni kell az oviba, tízórai és gyümölcs van.”
 
Ez így igaz. De az ovik több mint 80%-a magán ovi és nem hiszem, hogy a hölgy előtt akárki is panaszkodott volna, mindenki meg tudja oldani. Mellékesen ahova én járok suliba, meg a többi tesóm sulijába is a felsősöknek (nálam felsősök és felnőttek is ugye) van kantin (azaz ebédlő) és mindennap van főtt étel, amit minden egyes nap megvehet a drága gyermek, sőt még választhat is, hogy mit szeretne. Hmmm…
 
„A gyerekeknek nem törlik az orrát, s a norvégok zöme szívja az orrát, ahelyett, hogy fújná. Rendkívül idegesítő.”
 
Ez van ciki, saját kultúrájukat húzzák le. De ha gonosz akarnék lenni: meg kell szokni. Ja és igen nem mindenki bumburnyák és csinálja ezt.
 
„Sok iskolaépület penészes, légúti megbetegedéseket okoz sok gyereknél az iskolák benti klímája. A falusi iskola tornatermét nem fűtik fel, mert nincs az önkormányzatnak pénze.”
 
Az iskolák Lillesandban lehet hogy penészesek, de az biztos, hogy nagyon sok magyar suli vagy legalábbis a diákok, mindenüket odaadnák a rohadt klímáért a +40°-os teremben. Falusi iskola tornaterméhez meg annyit fűznék hozzá, hogy Magyarországon sem jobb a helyzet. Egyik vidéki suliba pl kukoricával fűtenek, mert ott sincs pénze az önkormányzatnak, vagy ne is menjünk messzire: Dorcy barátosném sulijába ugyan ez a helyzet (mármint h nem fűtenek), ami pedig városi középiskola!
 
„A napköziben nem csinálnak leckét, az iskola színvonalát a nemzetközi tesztek mutatják. Norvégia 46. volt a 60-ból.”
 
Hát nem tudom, hogy az Ő gyermeke milyen napközibe jár, de ha nem csinálnak semmit, akkor szedje ki onnan. Vagy írassa át másik iskolába. Nekünk ilyen tapasztalatunk szintén nem volt. A nemzetközi teszteken lehet, hogy szarul szerepelnek, de még a leglustább norvég 14 éves kis srác is jobban beszél angolul, mint Magyarországon a nála idősebbek zöme. Aki itt nem tanul tovább is anyanyelvi szinten löki az angolt, ami a hazaiakról nem mondható el.
 
„Itt is halnak meg betegek a szép kórházak folyosóin, mert nincs hely a kórtermekben. Ugyanakkor a börtönökben sztrájkolnak a rabok, ha két személyt akarnak egy cellába elhelyezni. Egy-egy szakvizsgálatra néha három-kilenc hónapot is kell várni. A vizitdíj kb. 250 korona (7250 forint). A fizioterápiás kezelés minimum 200 korona (5800 forint). Egy fogtömés 2500 korona (72 500 forint). Egy fogkorona 10 000 korona (290 000 forint).”
 
A kórtermes esetről még nem hallottam, de arról viszont igen, hogy nagy a munkaerőhiány a kórházakban. Börtönben sem tudom mi a helyzet, senki ismerősöm nincs ott. Az viszont igaz, hogy a papírmunka – legyen szó bármiféle ügyintézésről – lassan megy, de ha jól emlékszem, akkor otthon is majd megőszültem mire anyáék sorban álltak az OTP-ben, majd sorra kerültek, hogy intézhessék az ügyeiket. Maga az öngyilkosság volt az egész. Az anyagiakról megint az a véleményem, mint fentebb és nem változott azóta, de még annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy a vizitdíj (ami annyit jelent: időpontra bemész az orvoshoz, beszélgettek a problémádról és gyógyszert ír fel, ha kell) az itt, Kristiansandban 130 NOK. 12 éves kor alatt pedig ingyenes.
 
„A nagyszülők sokkal kevesebbet vigyáznak az unokáikra és inkább utazgatnak a pénzükből, mint segítenék gyerekeiket. Sok kisgyerekes család vezet öreg, lerobbant autót.”
 
A nagyszülős témába nem szólok bele, de szerintem a hölgy a személyes családi tapasztalatát írta meg. Tehát nem kellene általánosítani. És én még sose láttam fiatal kisgyermekes családot öreg, lerobbant autóval mászkálni. A fizetéshez képest aránylag olcsón lehet autót venni.
 
„Az autóárak itt a kétszerese az európai áraknak, az elektromos áram ára 3-400 százaléka az öt évvel ezelőttinek.”
 
Nem nullkilóméteres autókat kell nézni, hanem a Finn.no nevű honlapon a jó állapotú használtakat, mert azokból akad bőven. Ja és Wartburgot, meg efféléket még nem is láttam itt. Fogalmam sincs mi volt itt 5 évvel ezelőtt az áramot illetően, de nem hiszem, hogy a kormány csak úgy megemelte volna az áram árát, úgy hogy az, az emberek jólétének rovására menne. Tehát ha emeltek is, akkor a fizetéshez képest nem olyan húúú de drága, mert mi is tudjuk fizetni.
 
Hatodik kérdés: Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
A norvégok alapjában véve kedves, puritán emberek. Érdeklődők, de szkeptikusak is. Nem sokat tudnak a világról azon kívül, amit a médiában látnak, hallanak. … Általánosítanak, sokszor például kelet-európaiakról hallani a hírekben. Nem tesznek nagyon különbséget a lengyel, bolgár, magyar, román között. Sajnos ide is először a koldusok, prostituáltak jönnek, így kialakulnak sztereotípiák.”
 
Fúúúj az a csúnya általánosítás már megint. Ejnye... és még Ő írja, hogy a norvégok általánosítanak! Hogy puritánok lennének-e? Nem, nem azok. Nem sokat tudnak a világról? Akkor nagyon hülye embereket ismerhet szegény, vagy én lennék ennyire jó társaságban? Pl a tanárnőm, aki 41 éves, elvált és van egy 8-10 év körüli fia(!!!) már a fél világot körbe járta, és minden „gyagya” kérdésemre tudja a választ, még a kőzetlemezek mozgásáról is tudunk vele beszélni, a génmanipulációról nem is beszélve. A lengyel-bolgár-magyar-román általánosításról meg annyit, hogy a többségnek, amikor megtudják, hogy külföldi vagyok és még mielőtt, hogy megtudnák, hogy magyar, az az első kérdésük, hogy lengyel? Mert a lengyelek nagyon sokan vannak Norvégiában. Magyar nem nagyon (no meg a másik kettő se). Tehát mindenki a második kérdésében azokra szokott tippelni. Ja és apropó, a magyarokkal nincs sok baja a norvégoknak, mert Magyarországról nem a prostik meg koldusok szoktak kijönni, ha nem a művelt egyedülálló emberek vagy családosok, akik jobb életet szeretnének a porontyaiknak, illetve maguknak. És ezek az emberek megdolgoznak érte. Tehát pont nekünk semmi okunk arra, hogy lefikázzuk a norvégokat. Főleg, mert ők sem teszik velünk ezt!
 
„Itt is vannak, akik depresszióban szenvednek, sok gyermeket hiperaktívnak diagnosztizálnak, holott csak unatkoznak, mert nincs olyan sok szabadidős szervezett foglalkozás, mint pl. Magyarországon.”
 
Igen persze, hogy vannak depressziósak (ami mostanában nagyon gyakori tünet a magyar fiataloknál is, vagyis inkább csak egy rétegénél – itt most az emósokra gondolok, akik bebeszélik maguknak, és azok lesznek). Mások az időre fogják, mert kevés a napsütés és gyakran csapadék is van. Akárcsak Angliában. (a könyvekben is az angolok depisebbek, nem?) Habár ebben szerintem lehet valami. Nincs szabadidős programja a gyerekeknek és unják magukat? Na itt már teljesen a hatalmába kerített az a fura érzés, hogy mi tuti nem egy országban lakunk. Igaz, az Ő gyerekei nem magyar suliba járnak /jártak és soha nem is fognak (szerintem), de nekem tökéletes emlékeim vannak arról, hogy nem mehettünk kirándulni általánosban és középsuliban sem, mert hogy nem lehet kivenni a suliból szabadnapot, mert az OM nem engedi (más sulinak bezzeg lehetett) és ha mégis egy évben egyszer elszabadultunk, akkor is 1 nap egy évben… az semmi. A sulin kívüli foglalkozásokról itt, Norvégiában: minden suli és a tanárok is tudnak segíteni szabadidős foglalkozásokat keresni. Húgaim sulijába pl. egy csomó sport foglalkozás van, és ott van még a konfirmációs foglalkozások (14-15 éveseknek), mert ez itt menő!!! Ha van a gyereknek baráti köre, akkor lóghatnak is egymásnál. Az „itt alszok nálad, te meg nálam majd a jövő héten” dolognak itt nagy kultúrája van, tehát én nem értem, hogy hol van a bibi. Az egyik csoporttársam lánye (mert nálam csak idősebbekkel járok egy csoportba) egy másik csajnak (a csoportunkból) a segítségével a héten kezdett el hegedűn tanulni. Találékonynak és talpraesettnek kell lenni.
 
„A drog itt is probléma. Nem ritka, hogy alsó tagozatos gyerekeket is megkörnyékeznek a drogkereskedők. A diszkóbalesetek sem ritkák. Itt is sztrájkolnak a rendőrök az alacsony fizetés miatt. Itt is vannak ideges főnökök és link alkalmazottak. Az emberek itt is sírnak és nevetnek és szeretnek és utálnak, mint mindenki más a Földön. De alapjában véve pozitívak, kicsit talán naivak is.”
 
Amikor elsős voltam (ez még 1996-ban volt) egyik nap apukám és anyukám azt mondta nekem, hogy „Juli, bárki is adna kis pici gyógyszer kinézetű dolgot szép lenyomattal, vagy szép motívumos bélyeget, hogy edd meg vagy nyald meg, ne tedd meg, mert az DROG!” Ez egy globális probléma, egy országot nem szabad így reklámozni. A rendőrös sztrájkolást én nem így hallottam. Úgy tudom, hogy hirtelen 22 zsaru ment el olyan betegszabadságra, amiről sosem fognak visszajönni, ergó fizetik nekik 100%osan azt, amikor  nincsenek munkába, mert olyan betegségre hivatkozva mentek hosszú szabira, ami nem leellenőrizhető, és ezen akadtak ki (mindenki: kormány, sajtó, többi rendőr és az emberek). Naívak? Ööö nem egészen. Azért kell a sok hónap, hogy 1-2 papírt elintézzenek, mert biztosra akarnak menni. Ez is így már picit másabb.
 
 „Mennyibe kerül egy óra parkolás, egy buszjegy, egy mozijegy, egy sör, egy kávé?
Egy óra parkolás 15-20 korona (435-580 forint). A buszjegy az utazás távolságától függ 27-35 korona (783-1015 forint) a városon belül. Mozijegy 80-100 korona (2320-2900 forint). Egy sör 60 korona (1740 forint), egy doboz cigi is. A kávé 25-50 korona (725-1450 forint).”
 
Megint számadat. No comment, amúgy is a parkolás, a busz a mozi az mindenhol más. Az első, az városon belül is változó. A buszárakat az megyében dolgozó vállalat határozza meg és sokkal érdemesebb buszkártyát venni ami 30 napig jó és akkor használod amikor akarod, de csak ebben a megyében (Vest-Agderben, ahol ez az AKT nevű cég van). Mozijegy: nem voltam még moziba, vagyis egyszer, de azt suli fizette és suli időben volt (szabadidős foglalkozás!). De hogy a sör 60 korona lenne?! Itt kikerekedtek a szemeim. Uramatyám, hol veszi a sört? Valami puccos étteremben vagy pubban? A Rema 1000-ben csak 23 NOK a Heineken! Nem mintha nagy sörfogyasztó lennék, de ez hosszú story és csak Szinimmel tudhatjuk. És megint csak drága Magyarországommal tudok jönni, hogy a Tescoban is más az ára a sörnek, mint az Auchanban és még ott vannak a márkák árainak különbségei is. Arról nem beszélve, hogy egy szórakozóhelyen, vagy étteremben mindenfélét még rászámolnak, és a gatyád rámegy egy kicsi sörre.
 
Nyolcas kérdés: Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
10-13 000 korona (290 000-377 000 forint). Oslóban egy 40 négyzetméteres lakás eladási ára 1,5-2 millió korona (43,5-58 millió forint). A kisvárosban, ahol élek egy átlagos családi ház ára 2 millió korona (58 millió forint), de vannak házak 5 millió koronaért (145 millió forint). Egy átlagos kölcsön havi törlesztése 10 000 korona (290 000 forint). Itt is minden fiatal kölcsönt vesz fel házra, mert itt a szülők nem támogatják a gyerekeiket úgy, mint esetleg Magyarországon.”
 
Na megint jót kuncogtam: nem a házak vagy lakások árait, hanem bérleti díját kérdezték. Hogy kapott ez diplomát?! (és nekem miért nincs? – ja lesz!) Aztán, hogy a szülők nem támogatják a gyerekeiket: Itt már biztos voltam benne, hogy tuti valami nem stimmel a fiú szüleivel, mert én még egyik haveromtól sem hallottam, hogy azon sírdogálna, hogy szülei nem segítenek neki valahogy, legyen az akár anyagi, akár házfelszerelés beszerzése és kifizetése.
 
Pár kérdéssel lentebb: Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
A bankszféra problémái itt is éreztetik a hatásukat. Sok a bizonytalanság a munkaerőpiacon, inkasszóeljárások folynak azok ellen, akik nem tudnak fizetni, vállalkozások mennek csődbe. Nagy különbség, hogy itt az emberek nem a politikai beállítottság alapján ítélik meg egymást. Nem mocskolódnak, a megegyezésre törekszenek. Más a választási, politikai kultúrájuk, már azoknak, akiket érdekel a politika. Megoldásokat keresnek, és nem a problémák életben tartása a cél, hanem a konstruktív előrehaladás. Nem nagyon irigyek egymásra. A "ha megdöglött a lovam, dögöljön meg a szomszédé is" nem jellemző. Segítenek, ha tudnak. Szeretnek jókat enni, együtt nevetni, mint bárki más.”
 
Első pár sorral ellentétben igazat adok. A bankszféra problémáiról annyit: Norvégia legnagyobb bankja kilóra megvette az izlandi bankot – erről szólt minden hírek egy-két hónapja. És 50 évnyi tartaléka van az államnak, tehát no para!
 
És ennyi is lenne a többi kérdésben nem találtam számomra kivetni valót.
 
A hozzászólásokat olvasva a cikk alatt, még annyit, hogy az én családomban 4 gyerek van, rám nem kap pénzt senki, és nem dolgozom, hanem suliba járok és mivel 20 év alatt fiatalkorúnak számítok (nagykorú vagyok, de 20 év alatt vannak bizonyos kedvezmények) és apum jelenleg munkanélküli, de mi mégis derűsebben látjuk a dolgokat mint a kedves hölgy, aki a véleményét elég pesszimista stílusban leírta. És ráadásul mivel a férje norvég állampolgár és fix munkahelye van, így sokkal több mindenre jogosult, mint mi. Tehát utána kellett volna kérdezősködnie, mielőtt leírja a hamis tényeket. Ja és még az Ő bekezdéséhez: 8 évig azért nem talált magának munkát, mert 3 gyereket szült. Lehet számolgatni megint.
 
Egy országot nem szabad azért lehúzni, mert éppen olyan a hangulata az embernek. Mindent pozitív és negatív oldaláról kell leírni, és nem félre tájékoztatni a jó népet. Nagyon felháborítónak tartom ezt. Igaz régebben a norvégokról nekem is sok negatív tapasztalatom volt, de én tulajdonképpen az 5 hónapos magyarországi tartózkodásommal együtt sem élek itt 2 éve. Ő meg 8 év alatt szerzek ilyen véleményeket, tapasztalatokat. Tudjátok, mit csak leírom: Menjen az ilyen haza, Magyarországra! Kiváncsi lennék, meddig bírja ott (3 gyerek egy fizu). Nekem ebből az irományból az jött le, hogy nehogy véletlenül valaki kedvet kapjon Norvégiába költözni! – azaz nehogy neked jobb legyen, mint nekem!
 
 
 
 
 
Tehát emberek egy a lényeg, nem szabad a dolgokat egy negatív vélemény által megítélni!

 

  

A bejegyzés trackback címe:

https://wingofmemory.blog.hu/api/trackback/id/tr57863471

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása