Ez a post egy pótlás az elmúlt év szeptemberétől szilveszterig. Próbáltam érdekes dolgokat összegyűjteni ebből az időszakból. Akit érdekel a pár infó, hogy eddig mi történt velem/velünk, vagy érdekli milyen volt a karácsonyunk, szilveszterünk, esteleg unatkozik annak ajánlom.

Sajnálom, hogy mostanában hanyagoltam a blog írást, de azt hittem, hogy apumon és Dorcyn kívül senki nem olvassa. De az utóbbi időben kiderült, hogy ez egy nagy badarság és rajtuk kívül még olvassák páran. Tehát szüleim és pár blog olvasóm kérésének eleget téve, megpróbálom legyőzni a lustaságomat és folytatom. Asszem szeptember előtt írtam utoljára, azóta sok minden történt velem. Megpróbálom összeírni:

Szeptember 2-án, vasárnap voltunk szüleimmel és keresztszüleimmel és Bernt Erikkel a Dyreparkban, ingyenes napon, amit a helyi áramszolgáltató a Los rendezett (és fizetett is, ha jól tudom). Rögtön a bejáratnál kaptunk ilyen cuki kék baseball sapit és szinte egésznap abban voltunk. Erről az állatkertről már egy előbbi blogomban írtam ( Ide kattintva megnézheted ), tehát csak kibővíteném, megpróbálom röviden: 2 része van, az egyik az állatkertes (azt most is láttuk), a másik a vidámparkos (ez volt nekem az új rész). Van egy nagy kalózos rész: kalózhajókkal, ágyúzással, szellemkastéllyal, koponyás asztalokkal, vidámparkos és végre kipróbáltuk a nagy vízicsúszdát, még pillanatkép is készült. A bobozást is kipróbáltuk és a kicsik mentek a Colorline mini hajóval. Összefoglalva egy nagyon jó nap volt, de most inkább "beszéljenek" a képek!

Szeptember 7-én voltunk Hovdenben, ahol béreltek nekünk (családomnak és keriméknek) Erikáék egy hyttát (hytta [hütta]= nyaraló). Tehát a 3 család egy 3 szobás kis kecóba begyömöszölte magát 3 napra. Vagyis inkább 2 éjszakára. Az első este jó volt, és sikerült rádöbbennem arra a tényre, hogy nem szeretek üvegpörgetőzni és hogy még mindig nem tudok fekvőtámaszozni. Aztán másnap egy nagyon jót pancsoltunk a helyi fedett medencést fürdőhelyen, ahol van egy nagy csúszda, egy gumis csúszda, kinti úszómedence, 2 jacuzzi, 1 nagy szauna és nem mellékesen jó az éttermük is. Ja amúgy Hovdenról érdemes tudni, h nagy síparadicsom és Erika szerint: "aki mutogatni akarja magát, az mind itt van!"

Időközben anyumék 2x is haza utaztak Magyarországra, sürgős ügyben és mamámék is kilátogattak hozzánk, de sajnos csak 2 hétre... Abból az egyik héten ránk vigyáztak, a másikon meg keriméknél vendégeskedtek. Kedves blogolvasók, lehet szurkolni, hogy minél előbb Ők is kiköltözhessenek hozzánk, ide Norvégiába!!!

Hmmm... én nem tom. Decemberben, amikor anyáék másodszor mentek haza, akkor Anci keriméknél volt, mi háran meg egyedül itthon. (húúú de fura, eddig az "otthon/itthon" szót a magyarországi házunkra használtam... na mind1). Persze kerimék gyakran átjöttek hozzánk, meg mi is mentünk hozzájuk és megint mentünk Hovdenbe is. Igen, jól olvastad! Megint... Csak most ugye két emberrel kevesebben voltunk (szüleim). De kipróbáltuk a síelést, amiben szintén nem jeleskedtem, annyit estem, hogy meg is untam a számolást és a lábam is kék-zöld foltos volt. Engem már csak kerimapum szárnyalt túl, aki igaz, hogy kevesebbet esett nálam, de sokkal nagyobbakat és mókásabbakat, a végén még ki is vitte a védőháló rúdját. Amire meg vasárnap este haza jöttünk addigra a kéró teljesen kihűlt, a csövekbe meg belefagyott a víz a -9°C miatt. És ugye anyáék meg sehol, mert Magyarországon voltak. Nem kicsit bepánikoltunk, de estére megoldódott a problémánk (Karl kiolvasztotta a csöveket és a kecót is sikerült befűtenünk). És másnap anyáék is visszaindultak.

Jártam én norvég kurzusra is, de annak egy külön post-ot szánok és majd abban szándékozom kivesézni...

És most muszáj megemlítenem, (ez ilyen lelki dolog) hogy én nagyon-nagyon szerettem volna keringőzni, és december 7-én lett volna a szalagavatóm, ahol még cuki kék szalagot is kaptam volna és táncolhattam volna az osztályommal egy színpadon, de minderről lemaradtam és sírtam is miatta eleget, de amiket láttam ilyen szerepléses felvétel meg osztályvideó... hát gratulálok nekik, hogy össze tudták hozni! Szerintem nagyon ügyik voltatok, habár sok gondjuk volt, (ezt viszont nem bánom, hogy kimaradtam a balhés részből és ezért bocsi) szal sok-sok puszi mindenkinek! (habár úgyis tudom, hogy pár barátnőmön kívül senki nem olvassa közületek) és a g-seknek is gratulálok, mert Ők is nagyon ügyesek voltak (velük tesiztünk együtt heti kétszer, és pár csajszi közülük nagyon a szívemhez nőtt!)

Ha már decemberben járunk, akkor december 6-a, Miklós, azaz Mikulás. Hát itt nem. A Mikulás bácsi vagy Télapó (itt Julenissen) karácsonykor jön, ezzel is megfosztva minket, jó gyerekeket a plussz csoki adagtól, de van jó hír is: itt is divatba jött a haloween (igaz ez okt.31) és egyre többen tartják, habár nem nemzeti ünnep, de az amcsi filmek nagy hatással vannak kicsikre és nagyokra egyaránt, így átvették. És ha december, akkor legyen szó a karácsonyról: Jul [jül] a karácsony, julegave [jülegáve] a karácsonyi ajándék, amiből - ha most vagy gyerek - nagyon-nagyon-nagyon bő a választék. De sajnálom, hogy már ilyen gammel kjilling ([gámmeltilling]=öregcsirke) vagyok, a játékokhoz. Irigylem is a kereskedőket, hogy ilyenkor mennyi pénzt be tudnak söpörni! A karácsonyfát, avagy Juletre [jületre], mi az utca végében (kb 1km-re tőlünk) vettünk egy norvég bácsitól, aki fenyőfákat termel. Mi nem tudtuk, de most már tudjuk, hogy itt az a szokás, hogy itt mindenki visz magával fejszét, vagy fűrészt, hogy kivághassa azt a fát ami neki tetszik (és persze kifizet). Az ilyen fák sokkal tovább kitartanak, mintha import lenne, és valamelyik áruház mellett venné meg az ember. Amíg a meleg lakásban volt, addig is alig potyogott le a tűleveiből pár darab, azok közül is csak azok, amik nagyon szadizva lettek. Na de most térjünk vissza a mi karácsonyunkhoz: Erikáékhoz voltunk hivatalosak kerimékkel karácsonyi vacsorára. Tehát átéltem életem első norvég karácsonyát. A menü sült csülök volt, főtt krumpli, barna szósz, párolt káposzta (fehér/hvitkål/ és vörös/rödkål/), meg már nem emlékszem mi, de finom volt és a sütik... hmmmm... már ezért megérte kijönni! Ja igen és Bernt Erik beöltözött Julenissennek. Aranyos volt, csak persze a kicsik ennél sokkal okosabbak és lefülelték, habár így konkrétan, h Ő volt, azt nem, de hogy köze van a Mikuláshoz azt igen. :D

Hát a norvégiai szilveszterünk sem olyan volt, mint amilyen Magyarországon szokott lenni, amikor otthon van együtt a család. Tévébe rendes munkanap szerint mentek a műsorok, talán este volt valamicske változás. De anyum kitett magáért (puszi Neked ezért is) és nagyon finomat főzött: sörben, mézben sült csülköt, a kedvencemet: majonézes borsót, meg egyéb finomságokat. Aztán éjfélkor vagy 7-8 helyről tűzijáték, ami nagyon szép volt és ennyi. Az üzletekben sem fedeztem fel nagyobb felhajtást, mondjuk nem nagyon járok vásárolni mostanság, de sztem semmi extra nem volt.

Hát most hirtelen ennyi jutott csak eszembe az elmúlt 2007-es évből, ami kimaradt azt majd külön leírogatom és megpróbálok mindent szép sorban, rendezetten leírni.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.